ERDELYI TOLTOTT KAPOSZTA

Eloszor a rizset kozepes kemenysegure megparolom az aprora vagott hagymaval
Hulni teszem
A daralt hust osszegyurom a soval,borssal, a kihult rizzsel
Megtoltom a kaposzta leveleket egyenkent
Egy megfelelo edeny aljara keves olajat teszek
Erre vekony szalasra vagott kaposztat rakok
Ezutan rakom a toltelekeket a fazekba korbe egymas melle
A kozepebe teszem a fustolt hust,vagy csulkot
A toltelekek tetejere megint szalasra vagott kaposztat teszek
Felontom vizzel annyival,hogy jol el lepje
Elore nagy tuzre teszem addig amig felforr es ekkor takarek langra csokkentem
Kb.4 orat fozom,de ha nem puha a kaposzta akkor meg fozom...

A töltött káposzta elődje a magyar konyhában a káposztás hús volt. "A káposztás hús Magyarország címere" szólással és étellel kezdte ételeinek sorát már az 1662 előtti esztendőkben íródott csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve a Szakácsmesterségnek könyvecskéje is. „Az káposztánál magyarhoz kelendőbb étket nem tartának a régi időben” – dicséri az urak étkeként Apor Péter. „Ez a magyaroknál oly közönséges palánta, hogy alig élhet az szegény ember anélkül – írja róla Lippay. – Sőt, a savanyú káposztát még az eleinktül maradott névvel Magyarország címerének szoktuk nevezni.” Mikes Kelemen Törökországban is visszasírja: „A szépen írt levél az elmének úgy tetszik, valamint a számnak a kapros és tejfellel béboríttatott káposzta, amely távolról úgy tetszik, mint egy kis ezüstből való hegyecske.”„Énnékem csak azon kell törődnöm, hogy … mikor ehetünk káposztát.” Lippayhoz hasonlóan Mikes is címerbe illőnek találja: „Ha egyéb dicséretet nem mondanék is felőle, nem elég-e, ha azt mondom, hogy erdélyi címer?” E címer-kép a legínycsiklandóbban mégis Bél Mátyás tollán fogalmazódik meg 1730 körül: „Szalonnás káposzta, Magyarország címere”. A káposztát többnyire főve, bő lével, vagy éppen levesként fogyasztották. Esetenként azonban nyersen is ették. „Aprítva, saláta módjára eszik – írja erről Lippay – vagy meleg vízzel megfonnyasztván, vagy sóval meggyúrván, hidegen, ecettel, olajjal.”
A töltött káposzta, csak a 18. században és török hatásra terjedt el a Balkánon és Magyarország területén is.[4] Első magyar leírása 1695-ben, a Tótfalusi-szakácskönyvben jelent meg.[3]
A balkáni népek törököktől átvett alapétele zsenge szőlőlevélből készül. Létezik böjtös változata is, amikor a káposztát hús helyett gombával vagy kásával töltik meg; a kása lehet kukorica, árpa vagy köles is...

Wikipedia