Májkrém házilag

Negyed kilónyi szárnyasmájat - szív nélkül -, a legjobb a pulykamáj, vagy csemege kacsa/libamáj ez nem azonos a tömött liba hófehér, hízott májával) vásárolunk valami megbízható helyen, mondjuk a biopiacon. Megtisztítjuk, leöblítjük, megtöröljük, feldaraboljuk. Két-három púpozott evőkanál libazsírt felforrósítunk egy akkora edényben, amiben a májak kényelmesen, de nem lötyögve elférnek és gyorsan megsütjük mindkét oldalukat. Azért kell a zsírnak jó forrónak lenni, mert ez a garancia arra, hogy a máj nem robbangat az edényben, nem forráz le bennünket és nem mocskolja össze az egész konyhát.

Beleszeletelünk két-három gerezd fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, bőven majoranázzuk, és belelöttyintünk egy gondolatnyi tejet. Ha a májdarabok átsültek, azaz belül szép rózsaszínek, de nem véreznek, a tüzet elzárjuk és belekeverünk egy kisebb fej feldarabolt lilahagymát. Azért most, mert a hő még elég ahhoz, hogy a hagyma kiadja az ízét, de már nem sül és nem lesz hagymás rostélyos íze a májkrémünknek.

Megvárjuk, amíg egy kicsit lehűl és botmixerrel szétturmixoljuk, amíg kellemesen kenhető állaga lesz. Megfelelő edényben hűtőbe tesszük és gondosan őrizzük, mert a mohóság gyomorpanaszokat okozhat. Egyébként, ha ezt a receptet tekintjük alapnak, bátran kísérletezhetünk az ízesítéssel. A májhoz nagyon jól illenek az őszi gyümölcsök, a szőlő, körte, alma-nem szentségtörés, ha a hagymával együtt pár kocka gyümölcsöt is adunk a májhoz. Esetleg egy korty édes bort, vagy tejszínt, mazsolát, konyakot, diót...